2025.04.21. 19:55
Artemis Tudástár
A Munka Törvénykönyvének 2024-ben történt módosítása érintette az orvosi vizsgálatok rendjét is, és azóta több olyan félrevezető információ kering az interneten, amelyet érdemes tisztába tennünk.
❓MILYEN JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS TÖRTÉNT EGYÁLTALÁN?
A Munka Törvénykönyvének módosítása csupán egy lehetőséget nyitott ki, hogy külön jogszabályban lehessen meghatározni azoknak a foglalkozásoknak a körét, amely esetén bizonyos ágazatokban kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat. A módosítás érdemi része:
📄 49. § (1a) Jogszabályban meghatározott esetekben, vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén (…) a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
A fenti módosításra tekintettel azóta megjelent több, azonos tartalmú ágazati miniszteri rendelet, amelyben fel vannak sorolva olyan károsító hatások, amelyek esetében kötelező az orvosi vizsgálat. Ám ezekből arra a téves következtetésre lehet jutni, hogy a rendeletekben nem szereplő, pl. képernyős munkavégzés esetén nincs szükség orvosi közreműködésre. Hát hogyne lenne!
❓MIÉRT TÉVES EZ A KÖVETKEZTETÉS?
Mert az orvosi vizsgálatokat egy sokkal komplexebb, több összefüggő rendelkezésből álló „jogszabálycsomag” szabályozza. A legfontosabb részleteket röviden összefoglaljuk:
✅Nem kell messzire mennünk, még a fent említett Munka Törvénykönyvében is továbbra is hatályos annak 50. §-a, amely alapján továbbra is minden munkakör betöltésének feltétele az egészségi alkalmasság. És más nem határozhatja meg az egészségi alkalmasságot, mint a foglalkozás-egészségügyi orvos:
📄 50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Egy esetleges vitás esetben a bizonyítás terhe a munkáltatón van, hogy akit alkalmazott, egészségileg alkalmas volt a munka ellátására (különös tekintettel a munkahelyi baleset, illetve foglalkozási- megbetegedés kialakulásának időpontjára).
✅További fontos és változatlanul hatályban maradt jogszabály a „33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről”, amely részletezi, hogy mikor kötelező az orvosi vizsgálat. Ez a rendelet érdemben nem változott, így minden munkakörre kötelező érvényű a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.
Természetesen igaz ez az irodai munkavégzés és az oktatás esetében is, ahogy a jogszabályban meghatározott többi "fokozott pszichés terheléssel járó munkakör" kapcsán is.
✅Továbbá érdemes még megemlíteni az 50/1999. (XI.3.) EüM rendeletet is, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről rendelkezik, továbbra is kötelezővé hagyva a látásvizsgálatok elvégzését.
❓MIÉRT VESZÉLYES AZ ORVOSI VIZSGÁLATOK ELMARADÁSA?
Korábbi cikkünkben részleteztük az üzemorvos fontosságát részleteztük az üzemorvos fontosságát, azonban a nyilvánvaló egészségügyi hátrányok mellett a legfontosabb azt kiemelni, hogy a foglalkozási megbetegedések és balesetek tekintetében a munkáltatónak objektív felelőssége van⚠️. Ez azt jelenti, hogy neki kell bizonyítania, hogy a károsító hatásokat megfelelően felmérte, és hogy meggyőződött arról, hogy a munkavállaló alkalmas a munka ellátására.
❓AKKOR VÉGÜLIS MINDEN VÁLTOZATLAN?
A rendeleteket bárhogy értelmezzük, az orvosi vizsgálatokat szabályozó „jogszabálycsomag” továbbra is hatályos és kötelező érvényű mindannyiunk számára, kiemelve, hogy a következők továbbra is megmaradnak:
✔️ a munkáltatók objektív felelőssége megmarad
✔️ a foglalkozás-egészségügyi feladatok biztosítása továbbra is munkáltatói kötelezettség marad
📌ÖSSZEFOGLALVA: nem érdemes kockáztatnunk, az orvosi vizsgálatoktól nemcsak nyilvánvaló egészségügyi okokból, hanem a jogszabályok alapján sem javasolt eltekintenünk.